ÖNISMERETI CSOPORT

forrás: http://napifalat.hu/wp-content/uploads/2013/03/onismeret.jpg

forrás: http://napifalat.hu/wp-content/uploads/2013/03/onismeret.jpg

A csoportok célja, hogy tudjuk, kik vagyunk és hova tartunk. A csoportokon a buddhista meditációt kombináljuk a szimbólum terápiákkal, melynek során megismerjük és elfogadjuk gyermeki énünket, rendszerezzük és feldolgozzuk rejtett haragunkat és indulatunkat. Megbirkózunk azokkal az emberekkel, akik iránt negatív érzéseket táplálunk, és egyben megismerjük érzéseink mozgatórugóját is. Ezzel a módszerrel jobban meg tudjuk érteni embertársainkat és könnyebben megtanuljuk elfogadni a többieket illetve önmagunkat.

FÜLAKUPUNKTÚRA

A fülakupunktúrát mind keleten mind nyugaton általánosan elfogadott napjainkban számos kórforma kezelésére. Lehetőség van önállóan alkalmazni, de bizonyos kórformák esetén kiegészítő eljárásként igen hatékony lehet. A fülben gyakorlatilag valamennyi szervnek, az idegrendszer különböző területeinek azendokrin rendszernek, az izom- és csontrendszernek stb. van kivetülési területe.

A kínai orvoslás az akupunktúrás meridiánok és a fül összefüggését már több ezer éve ismeri. A fülön több mint 120 akupunktúrás pontot ismerünk. A fülakupunktúra hatékony és mellékhatás mentes gyógymódja a különböző testi-lelki megbetegedéseknek.
Fülakupunktúrával hatékonyan lehet fogyókúrázni, mivel a szervezet egyensúlyi állapotának visszaállításával szabadít meg a felesleges kilóktól.

Biztonságosan és fájdalom mentesen segíti a fogyást,

jelentősen csökkenti az étvágyat,

a belső szervek aktiválásával gyorsítja az anyagcserét.

Segítségével jól csökkenthetők a következő tünetek.

az állandó éhségérzet

az evés utáni sóvárgás és

a feszült, ideges lelkiállapot.


Mire használható még-

·         fájdalom,

·         allergia,

·         alvászavarok,

·         dohányzásról leszokás,

·         stressz-oldás, indulati kitörések,

·         hangulati zavarok,

·         bármilyen pszichoszomatikus betegségekben

Bach virágterápia

Bach virágterápia a holisztikus természetgyógyászati eljáráshoz nagyon közel álló terápia, azaz a testre, lélekre és a szellemre egyaránt hat. 

Míg a homeopátia, szinte végtelen számú szerrel dolgozik, addig a Bach virágterápia 38 archetipikus, vagyis ősi lelki problémára kínál gyógyírt. Ebből a 38 lelki típusból kell kiválasztanunk a számunkra szükséges segítő készítményt.

Dr. Bach azt állította, hogy a legtöbb betegség okát az egész szervezet működésének zavaraiban kell keresni. De ezzel sem elégedett meg, szentül meg volt róla győződve, hogy a természetben léteznek olyan növények, melyek képesek fokozni a szervezet ellenálló képességét, káros mellékhatások nélkül, és ezek segítségével az ember tulajdonképpen önmagát gyógyíthatja. A Bach-gyógyesszenciák a homeopátiához hasonlóan információ források, amelyek a szervezetet megfelelő rezgés számra hozzák,a virágokban bennlakozó energia és információ tartalmával. 

A Bach virágterápia a lelki egyensúlyt állítja helyre, ennek segítségével az okot is kezeli. Miután az okot így megszüntette,a fizikai szinten megjelent elváltozások is helyreállnak, mert belső, lelki erőre teszünk szert, és szervezetünk öngyógyító erői működésbe tudnak lépni.

Az elmúlt hetven év tapasztalata alapján elmondható, hogy a hagyományos orvosi gyógyszerek, és az egyéb természetgyógyászati készítmények nem befolyásolják a virágeszenciák hatását, és a virágkoncentrátumok sem rontják le más gyógyszerek működését.
Alkalmazásuk nagy előnye, hogy bármilyen más szerrel együtt adható, azok hatását erősíti.

MIRE HASZNÁLHATÓ?

-Érzelmi problémák, a lelki egészség fenntartása és/vagy helyreállítása .
-Személyiségfejlesztés, valamint a belső béke megteremtésének eszközeként:
Az eszenciák használata által az ember kialakíthatja a lelkében az egyensúlyt, megteremtheti a belső békét.

-Akut és krónikus testi és lelki betegségek kiegészítő kezelése esetén:

A Bach-virágterápia módszere lehetőséget teremt az azonos betegségtől szenvedő emberek kezelésének különbözőségére,

így a Bach-virágterápia megvalósítja a természetgyógyászat egyik jelentős alapelvét, az egyedi, egyénre szabott kezelést.

Sokk és vészhelyzetek valamint lelki stresszhelyzetek gyors és hatékony kezelése esetén:

Az 5 virágeszenciából álló keverék, az Elsősegély-csepp elsősorban vészhelyzetekben, hirtelen jelentkező testi vagy lelki traumák esetén ajánlott,

amikor kifejezetten gyors segítségre van szükség. Ez az eszencia rendkívül hatékonyan alkalmazható baleseteknél, a balesetek utáni megrázkódtatás

enyhítésére, a műtét utáni regenerálódás gyorsítására, allergiás rohamok vagy hirtelen fellépő fájdalmak (fejfájás, fogfájás, menstruációs panaszok,

görcsök) esetén, illetve bármilyen érzelmi trauma ,vizsgadrukk kezelésére.

Gyógynövények

Olyan hatóanyagokat tartalmazó növények, melyek bizonyos betegségek állapotok kezelésére alkalmasak. A gyógynövényt lehet önállóan és gyógyszerekkel kombinálva használni.

Ősi kultúrákban elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. A gyógynövények teremhetnek, szabadon un. vadontermők, valamint lehetnek termesztettek. A rómaiak termesztettek először, de az egyiptomi Ebers-papirusz i. e. 3500 körül, több mint 800 különböző gyógymódot ír le.

A gyógynövények hatásos részei, hatóanyagai a következők lehetnek.

Alkaloidok Általában bódító, fájdalomcsillapító, izgató és élénkítő hatásúak (pl. anyarozs, beléndek, maszlag, nadragulya)

Cserzőanyagok Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra használják (pl. tölgy, nyír)).

Glukozidok Szívműködést szabályzó, izzasztó, vizelet elhajtó, hashajtóhatású anyagok (pl. gyűszűvirág, gyöngyvirágfélék)

Illóolajok Emésztést serkentő, gyulladást gátló, ízesítő hatásúak (pl. ánizs, borsmenta, cickafark)

 Keserű anyagok Emésztést serkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatásúak pl. ezerjófű, kálmosgyökér

Szaponinok Nyálkaoldó, felszívódást elősegítő, köptető hatású anyagok (pl.kankalingyökér)

Szénhidrátok Gyulladást csökkentő és bevonóanyagok (pl. bodza, édesgyökér, hársfavirág).

Vitaminok A-vitamint a sárgarépa és csonthéjas gyümölcsök B-vitamint a gabona magvak, C-vitamint is friss gyümölcsök, csipkebogyó, paprika. E-vitamint a gabonafélék csíraolajából nyerünk.

Pszichoterápia:

Olyan terápiák összességét jelenti, mely a lelki problémák, magatartászavarok kezelésében és gyógyításában segít. Minden esetben a kliens egyéni energiáit igyekszik mobilizálni a javulás/változás érdekében. A lélektani módszereknek napjainkban sok irányzat alakult ki, így az általuk végzett technika is eltérő. Lényege kommunikáció és emberi kapcsolatok javítása/fejlesztése.

A pszichoterápia mindig kezeléssorozatban, ülésekben történik. Az ülések gyakorisága és időtartama előre rögzített. A pszichoterápiás ülés időtartama 45- 60 perc. Egyes módszereknél dupla (például ambuláns csoport-pszichoterápia, családterápia) illetve tripla (pszichodráma, családterápia) ülésekkel helyes dolgozni. Bizonyos módszerek, illetve szupportív, viselkedés terápiák esetében indokolt lehet a felezett ülés (25-30 perc).

Pszichoanalízis

A pszichoanalízis a pszichológiában mélylélektani vizsgálati és kezelési módszer, mely a lelki zavarokat az ún. „tudatalatti okok” feltárásával igyekszik gyógyítani. A módszer atyja és névadója a világhírű osztrák neurológus, Sigmund Freud volt. A pszichoanalitikus iskola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy motivációira és viselkedésére.

Idetartozik: standard pszichoanalizis

  pszichodinamikus terápia

  rövid analitikus terápia

Kognitív viselkedés terápia

A kognitív viselkedésterápiás megközelítés Aaron Beck nevéhez fűződik, aki az 1960-as években dolgozta ki terápiás rendszerét. E megközelítés lényege, hogy az emberek szemléletmódja és hiedelmei alapvetően meghatározzák az érzelmi reakcióikat és a viselkedésüket. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak az eseménynek különböző jelentése lehet az egyes emberek számára.

A kognitív-viselkedésterapeuták abban segítik pácienseiket, hogy felismerjék és megváltoztassák hibás, torzított gondolkodási folyamataikat. Ennek első lépése, hogy felismerjék azokat a gyakran visszatérő negatív automatikus gondolatokat, melyek a legkülönbözőbb szituációkban megjelennek, és minduntalan negatív érzelmeket eredményeznek.

Bár a kognitív viselkedésterápia elsősorban a jelenre, az aktuális problémákra fókuszál, annak a megértésére is hangsúlyt helyez, hogy hogyan és miért alakultak ki a torzított hiedelmek, valamint, hogy milyen tényezők tartják fenn a félreértelmezéseket.

EMDR pszichoterápiás eljárás

Egy olyan terápiás eljárás, ami a traumatikus emlékék és a mögöttük meghúzódó régebbi kulcsélmény, negatív hiedelem feldolgozásán alapult.
Több pszichoterápiás módszerhez kapcsolódó elem is megtalálható benne. A lényege a következő:a legtöbb ember élete folyamán találkozik olyan
élményekkel, amelyek  nem kerülnek feldolgozásra. Ezek az élmények emlék lenyomatként megtalálhatók a memória hálózatban, és kulcsinger
hatására aktivizálódnak. Életünk folyamán megtanuljuk, hogy nem vagyunk szerethetőek, fontosak, nem vagyok kompetensek abban, hogy
döntsünk. stb.  Ezek negatív hiedelmek és kogniciók formájában 
tárolódnak, és meghatározott érzelmek, testi érzetek is társulnak hozzá. Ha hasonló helyzettel találjuk szembe magunkat, akkor ezek aktivizálódnak, és ugyanazokat a kogniciókat, érzelmeket és érzeteket hozzák elő, és a megtanult nem megfelelő ( nonadaptív) módon reagálunk a szituációra. Viszonylag friss traumák feldolgozására is pl.ha valaki baleset vagy bármilyen más kellemetlen élmény áldozata lesz. A technikai elemek azok a feltételezésen alapulnak, hogy a jobb és a bal agyfélteke meghatározott ingerlésével a legelső mérföldkőemlék is átírhat, és megtanulhatunk a helyzetnek megfelelő adaptív választ adni.

Ezzel a terápiás eljárással kezelhető:
– krízis szituáció
-reaktív depresszió
-önértékelési gondok
-stresszreakció
-fóbiák
-traumatikus életesemények
-párkapcsolati gondok
-traumák

Terápiás ülések:
általában 4-10 alkalommal használatos (egyszerűbb problémák esetén), komolyabb/ mélyebben gyökerező  problémák több ülést is igénybe vehetnek. Egy terápiás ülés ideje 35-45 perc. A Szemmozgásos Deszenzitizálás és Élményátstrukturálás egy viszonylag új, és bizonyítékokon alapuló kutatás módszertannal is vizsgált rendkívül hatékony pszichoterápiás módszer a traumatikus emlékek feltárására, és az ezek nyomán kialakult élményszerveződési minták és nem adaptív hiedelmek átstrukturálására, illetve a traumatikus eseményekhez kapcsolódó érzelmi feszültségek feldolgozására.

 

Hogyan hasznosítható a módosult tudatállapot a pszichoterápiában?

Varróné dr. Tóth Barbara

A módosult tudatállapot elnevezés nehezen megragadhatónak, misztikusnak hangozhat, tévhiedelmekre, nehezen körvonalazható félelmekre adhat okot.  Valójában azonban mindennapjaink része, hiszen számos természetes élményünk szintén hasonló megváltozott tudatállapotot jelöl, gondoljunk csak például a szendergésre, ábrándozásra, egy jó könyv olvasására, imádkozásra, intenzív sportélményekre, hosszas autóvezetésekre, tartós ébrenlétet kívánó helyzetekre. Nem hétköznapi élményként említhetjük az extázist vagy az illegális tudatmódosító szerek hatásait is.

Élettani szempontból mindannyian naponta megéljük az éber tudatunk és az alvó állapotunk váltakozását.  Az elalvás előtti és az elalvást követő időszak is különbözik a szokásos, nap közbeni valóságészlelésünktől.

Az objektív, ébrenlétünk alatt tapasztalt külső, a minket körülvevő szűkebb-tágabb környezetben megélt tudatos valóság mellett léteznek más, alternatív tudatállapotok, melyek jóval kevésbé ismert szubjektív valóságunk kifejezői.  Ennek a szubjektív, belső, nagyrészt tudattalanunkban rejlő valóságnak más törvényszerűségei vannak, tartalmai pedig szimbólumok formájában fejeződhetnek ki. A szimbólumok összekapcsolják a két világot, a tudatosat a tudattalannal.

Lelki zavaraink és azok kezelése szoros kapcsolatban állnak az ismeretlen, tudattalan világunkkal.

Az integratív hipnoterápia keretében, az úgynevezett katathym képélmény során a transzállapotot a terapeuta segítségével, a terapeutának a klienssel való mély összehangolódással kísérve, szóbeli utasítások-kérések révén éri el a páciens, többnyire ülő testhelyzetben.

Fokozatosan jut el a páciens egy olyan állapotba, ahol megváltoznak a gondolkodási, érzelmi- és memóriafolyamatai, a valóságvizsgálata, a kontrollfolyamatok háttérbe szorulhatnak.

Ez gyakorlatilag egy kevésbé éber, de nem alvó állapotot, és a testi relaxáció érzetét, lelassult légzést és keringést, a terapeutára való összpontosítást jelent, amikor a külvilággal való kapcsolatunk beszűkül, a figyelmi fókusz a belső történéseinkre helyeződik át.

Számos előnye van terápiás szempontból a módosult tudatállapotnak, amely a racionális-normál éber állapotunkban nem tapasztalható: a viselkedés automatizálódásával a tudat „mentesül” a kontrollálás feladatától, a következmények, a hatékonyság állandó mérlegelését félretéve sokszor jobb pozícióba kerülünk a cselekvésre, a kritikai funkciók háttérbe szorulnak, ezáltal nem törekszünk az ellentmondás-mentességre és választ kaphatunk eddig megoldhatatlannak tűnő problémáinkra, főként a disszociáció révén a túlságosan megterhelő élményektől akár izolálódhatunk. Erőforrásaink aktivizálódhatnak.

Kiemelkedő jelentőségű, hogy az érzelmeink könnyebben mobilizálhatók, katartikusan megélhetők, feszültségeink levezetődhetnek.

A katathym képélmény imagináción alapuló gyógyító módszer.

Az imagináció indításakor a terapeuta a páciens aktuális állapotának és a terápiás célkitűzésnek megfelelő hívókép elképzelését kéri a pácienstől, majd folyamatos párbeszéd zajlik köztük.

A képi élmény tudattalan tartalmakat emel szimbólumok formájában a tudatba. A katathym kifejezés pedig arra utal, hogy a lélek mélyéről származnak ezek a szimbólumok, és erőteljes érzelmek kapcsolódnak hozzájuk.

A terapeuta elkötelezetten, teljes elfogadással kíséri a pácienst ezeknek a mély, erőteljes érzelmeknek, sebzett állapotoknak a tudatosítása során.

Belső, tudattalan világunk kifejeződéseként, az imagináció által elérhetővé válnak a jelenben problémaként megjelenő zavarok, nehézségek okai, melyek a kora gyermekkori, személyiségfejlődésbeli elakadásainkban vagy akár generációkon keresztül cipelt traumatikus élményekben is gyökerezhetnek.

A szimbólumokon zajló munka, az élmények megélése lehetővé teszi, hogy ezeket a fejlődésbeli megtorpanásokat, korai érzelmi hiányokat, elfojtásokat, konfliktusokat, önmagunkról és a külvilágról alkotott negatív jellegű hiedelmeinket tudatosítsuk, megértsük, átdolgozzuk, integráljuk, az esetleges hiányokat feltölthessük, a személyiség utólagos érése megtörténhessen a folyamatos terápiás munka során.

(Forrás.: L. Stipkovits Erika, Varga Katalin, Daubner Béla, Süle Ferenc, Birtalan Balázs ).

EKBOM SZINDRÓMA

A következő cikkben összefoglalom az Ekbom szindrómával kapcsolatban ismert elméleti anyagot (a teljesség igénye nélkül), valamint egy esetbemutatással szemléltetem a változatos tünettant.

Szinonímák és nomenklatúra

1843-ból származik a szindróma első leírása, 1876-ban Griesinger a tankönyvében említi, 1894-ben Thibierge acarophobiaként nevezi meg (acarus=atka, carophobia=rühfóbia), 1896-ban Perrin által nervodermie parasitophobique-ként kerül leírásra. 1921-ben Myerson acarophobiaként emlegeti, 1925-ben Groen dermatophobaként, 1929-ben Schwarz circiumscript hypochondriaként, 1930-ban Mallet és Male: délire cénésthésique-ként, 1932-ban Borel és Ez: obsessions hallucinatoires zoopathiques-ként.

1938-ban Karl Axel Ekbom (svéd neurológus) által presenilis Dermatozoenwahn néven kerül leírásra, mely nem keverendő össze a restless legs syndromával (Wittmaack-Ekbom Syndroma). 1946-ban Wilson és Miller: delusion of parasitosisként, 1954-ben Bers és Conrad: chronicus tactilis hallucinosisként, 1970-ben Hopkinson: delusion of infestation néven, 1978-ban Skott: psychogenic parasitosisként számol be róla. 1982-ban Munro és Riding monosymptomatic hypochondriacal psychosisnak nevezi el. 1983-ból Lyell nevéhez fűződik a „matchbox sign”, mint tünet leírása.

Az angolszász irodalomban delusion of parasitosis, valamint beliefs of dermal parasitosis-ként szerepel. A német irodalomban Dermatozoenwahn-ként emlegették. A magyar irodalomban Ekbom szindróma, bőrférgesség-téboly, vélt parazitózis néven került leírásra. Ezen megnevezések magyar képviselői: Pethő, Szilágyi, Ungvári, Hárdi és Saághy.

Nozológiai besorolása vitatott (egy szindróma része vagy önálló betegségegység?).

1. Ekbom tünet egy pszichiátriai kórkép tünete, mely számos pszichiátriai betegségben előfordulhat, például: affektív pszichózisban (involúciós depresszió, bipoláris zavar), organikus pszichózisokban (dementia, organikus pszichoszindróma, agytumor, KIR infekció, toxikus: alkohol-kokain-atropin, Korsakow szindróma), schizophreniában (paranoid), valamint ritkábban indukált pszichózisokban, oligophreniában, neurózisban és hypochondriában.

2. Ekbom szindróma, mint önálló betegségegységre (monoszimptómás hypochondriás pszichózis) az alábbiakban térek ki.

Monoszimptómás hypochondiás pszichózis ”tiszta forma” elnevezés (Munro nevéhez kötődik, 1982). A szindróma tünetei: taktilis hallucinózis és/vagy megfertőzöttségi doxazma, sajátszag téveszméje, dysmorphia. Főleg a gerontopszichiátriában találkozhatunk vele, leginkább a paranoiákhoz sorolható. Patogenesisében agyi atrophia, hypertonia, szenzoros funkcióromlás (idős kor, alkoholos polyneuropathia) játszhat szerepet.

Sajátszag téboly (chr. olfactoricus hallucinosis) elnevezés 1960-ból Shikano nevéhez fűződik. A páciens meggyőződése, hogy a teste kellemetlen szagot (száj, izzadtság, flatus, faeces) áraszt, mely más számára visszataszító. Csak mások jelenlétében van panasza. Jelzés értékűnek tekintheti, ha valaki az orrához emeli a kézét, ablakot nyit, verbális célzást tesz vagy fintorog. Általában adolescenskorban kezdődik és a tévely élménymódja szorosan összefügg a szocializációval. A sajátszag téboly esetében megjelenik az „én” másokhoz képest viszonyítási rend (Japán megbetegedés lenne?). Szociális aspektusok fontossága kiemelendő: külföldre utazás, munkahelyváltás, roma etnikum sajátos szociokulturális miliője hozzájárulhatnak a tünetek kialakulásához.

Gyakoriság tekintetében 200-250 pszichotikus közül 1-nél észlelhető. 60 év felett gyakoribb, valamint a megfigyelések szerint 40-50 év között is van az előfordulásában egy kiugrás. A háttérben szomatikus és pszichés gyengülés, változó kor és presenium megterhelései, valamint tárgyvesztések állhatnak. Nemi megoszlása: férfi:nő = 1:3. Eltérés hátterében az állhat, hogy a nők egészségesen is többet foglalkoznak testükkel, biológiailag másik élőlény befogadására is képesek.

Etiológia terén organikus, pszichogén, szociogén és egyéb tényezők játszhatnak szerepet.

1. Organikus tényezőként agyi atrophia (diencephalis predominencia), hypoxia, alkoholos polyneuropathia, senilis pruritus, hydrocephalus emelendő ki.

2. Pszichogén tényezőként a premorbid személyiségre és pszichoanalítikus elméletekre térnék ki röviden.

2/a. Premorbid személyiség jellemzői lehetnek: stenicitás, rigiditás, kényszeresség, pedantéria, anxiosus önmegfigyelés, fokozott suggesztibilitás, erős énvonatkoztatás, fantáziába menekülés, alacsony frusztrációs tolerancia.

2/b. Pszichoanalítikus elméletek alapján érdemes megemlíteni a tárgyvesztések szerpét, ami lehet valóságos vagy vélt elhagyatás, halál, féltékenység, munkahely elvesztése, nyugdíjba menetel, amputáció. A tárgyvesztés izolálódáshoz vezethet, majd restitutív jellegű fiktív kapcsolatok kialakulása jöhet létre a veszteség pótlásaként. A tárggyal való szimbiózis szintjére történő regresszióként is értelmezhetjük. Maladaptív elhárító mechanizmusok (pl: projekció) jelennek meg. A szexualitás szerepe is felmerül: frigiditás, potenciazavar, anogenitális vonatkozások (legyek coitusa a végbélben, nemi szerv megtámadása, szexuális infekciók), valamint szadomazochisztikus és autoerotikus impulzusok.

3. Szociogén tényezőkként az interperszonális viszonyok megromlása („megfertőződése”), következményes regresszió, majd izoláció emelendő ki.

4. Egyéb kategóriában a vakságot, süketséget, senilis bőr fokozott szárazságát említeném meg, mint kóroki tényező.

Pszichés kontagiozitás („a fertőzés félelme”) szerepe sem elhanyagolandó. Például scabies vagy a pediculus (óvodás, hajléktalan), a medikusok gyanakvása (belgyógyászati betegségem van), fájdalomtünet (daganat?), AIDS vagy a himlő (fertőzés?), ulcus cruris („hozzáérek és elkapom”). A félelmek alapja létezhet. A regresszió előre haladtával a félelem pszichotikussá mélyülhet.

Féreg motívum kultúrtörténeti vonatkozásai

A Bibliában, az Ószövetségben a gyengeség, esendőség, szenvedés, legyőzöttség jele. A gyümölcsöt megrontó féreg a bűnre, a fertőzöttségre utal.

Aszklépiosz botja és a fonalféreg kapcsolata: kígyó vagy féreg?

Aszklépiosz a gyógyítás istene az ókori görög mitológiában. Aszklépiosz botja ókori görög szimbólum, amely a csillagászattal, a betegségekből való felgyógyulással és az orvoslással áll kapcsolatban. Egy rúd, amely köré kígyó tekeredik. A bőrét levedlő kígyó a megújulás, az újjászületés és termékenység kifejezője. A bot a hatalom és a gyógyítás istenének megtestesítője. Az erdei sikló vagy más néven Aszklépioszi kígyó, DK-Európában és Kis-Ázsiában honos, (de megtalálható Közép-Európa ásványvízforrásai körül is) a rómaiak honosították meg gyógyító tulajdonsága miatt.

Néhány tudós feltételezése szerint a szimbólum valaha egy rúd köré tekeredő fonalférget (Dracunculus mediensis) ábrázolt. Ezen élősködők mindennaposak voltak az antik időkben, és eltávolításuk egyik módja, hogy a féreg bőr alól kibukkanó részét kis botra helyezik, majd lassan rátekerve kihúzták. Lehet, hogy az orvosok a gyógyítási módszer ismertetésére készítették a pálcára tekert féreg ábrát.

Pszichopathológia

A vezető pszichopathológiai eltérés az izolált taktilis hallucináció és/vagy megfertőzöttségi doxazma. Eközben általában a tudat tiszta, orientált, alakilag ép gondolkozás jellemzi, kognitív és affektív funkciók épek lehetnek, megtartott személyiség és mnesztko-intelektuális funkciók mellett. Társuló tünetek lehetnek a beszűkült gondolkozás, coenaesthopathia, hypochondriás doxazma, depresszió, anxietas és a testképzavar.

Tünettan

Érezheti a bőrön, bőr alatt, haj között, testnyílásokban, nemi szervben. Hogy miket? Például: rovarokat, bogarakat, férgeket, petéket, kígyókat, apró élőlényeket, de akár magvakat, szöszöket, fehér nyákot is. Általában nem látják őket, de gyakran viszketéssel, vakarózással jár együtt. Emiatt sokszor bőrgyógyászhoz kerülnek, de az alkalmazott terápia mellett nem javuló ekczemát észlelnek. Társulhat hozzá fogyás, exsiccosis. Néhány páciens többször zuhanyzik, ruháját hipózza vagy elégeti, van aki rovarírtót alkalmaz a bőrén vagy csipesszel próbálja eltávolítani a vélt élősködőt, esetleg leborotválja a haját, fejbőrét véresre fésüli, nem alszik az ágyában, fél hogy megfertőzi a családot.

Sajátos tünet a „matchbox sign”: például gyufásdobozba bizonyítékokat gyűjt a beteg, pl.: hajat, szövetdarabot, bőrfoszlányt, port (mint pete, lárva, elpusztított rovarként mutatja be). Akár szimbiózis is kialakulhat a „rovarokkal”, napi programjukká válik (keni bőrét, exkrétumait vizsgálja).

Kapcsolódó szakterületek

A betegek legtöbbször a háziorvoshoz, majd a bőrgyógyászhoz kerülnek viszketés, vakarózás, excoriatio, felülfertőződés miatt. Ritkábban infektológushoz, neurológushoz (paraesthesia, polyneuropathia miatt), nőgyógyászathoz (nemi szervben érez rovarokat), belgyógyászhoz (viszketés: icterus, hepatitis, diabetes mellitus, B12 vitamin hiány, asthma) kerül. A páciensek többségénél a pszichiátriai ellátásuk a tünetek megjelenéséhez képest jóval később kezdődik meg, sok esetben számos orvosnál járt már a beteg, mire pszichiáterhez kerül.

Dermatológus feladata

A páciens bőrelváltozására a kezelésre nem javuló ekzemák, pruritusok jellemzőek. A panaszok bizarr, szokatlan interpretációja feltűnő. Fontos az alapos exploráció, a bőrgyógyászati vizsgálat, az arteficiális bőrsérülések ellátása, az empátia, a páciens bizalmának megnyerése. Tilos a fertőzöttségi doxazma negligálása, mert bizalmatlanságot, dühöt, agressziót válthat ki. A dobozba gyűjtött rovarok megnézésének elutasítása hiba. A pácienst a pszichiátriára kell irányítani.

Bőr és idegrendszer kapcsolata: A bőr és az idegrendszer is ectodermalis eredetű. A bőr projekciós felület, melyre a belső szerv zavarai kivetülhetnek. A bőr és a psziché kapcsolatára utaló mondások: vastag bőr van az arcán, félti a bőrét, nem tudja magáról levakarni.

Differenciál diagnózisként bőrgyógyászati betegégek, delírium tremens, rovarfóbia, OCD merül fel.

Prognózis

Adekvát terápia esetén kedvező a prognózis. Ha paranoid kórképhez társul, akkor kedvezőtlen a prognózis a személyiség patológiás átalakulása, a tébolytartam szervülése, a testi panaszokra való beszűkülés miatt.

Terápia

Leukotomia alkalmazása pusztán csak anekdotikus érvényű. Pimozidot éveken át vezető szerként alkalmazták. Jelenleg antipszichotikum adása az elsődleges, szükség esetén ECT is felmerülhet. Szorongás csökkentésére benzodiazepin alkalmazható. Pszichoterápia is megfontolandó egyes esetekben. Célszerű a szociális izoláció, a magányosság érzés csökkentése. Valamint fontos a bőrgyógyászati ellátása.

ESETISMERTETÉS

A 72 éves nőbeteg szomatikus anamnéziséből strumectomia, hemicolectomia, hasfali herniaműtét, hypertonia, GERD, ISZB emelendő ki. Pszichiátriai és familiáris anamnézise negatív.

Első osztályos kezelése 71 évesen zajlott. Panaszai hasfali herniaműtét után kezdődtek, arról számolt be, hogy szöszök jönnek ki a szájából, fullad, nem eszik, nem iszik. Quetiapint állítottak be 100-0-200 mg dózisban. Majd pszichés állapotának dekompenzációja miatt ambulánsan risperidonet (2-0-4 mg) alkalmaztak, de panaszok nem változtak és extrapyramidalis tünetek jelentkeztek.

Második kezelése 72 évesen történt. Panaszai 1 éve fennállnak, fonalszerű dolgok, szöszök jelentek meg a bőrén, hajas fejbőrön, testnyílásaiban (végbél, hüvely, száj). Szájában sós anyagot-szöszöket érez, emiatt állandóan köpköd, exsiccosis fenyegeti. Bőrén érzett fonalak miatt állandóan mosakszik, ruháit hypózza. Éjjel sem alszik, mert tisztálkodik vagy köpköd.

Pszichés státuszát tiszta tudat, megtartott orientáció jellemzi, gondolkozás alakilag ép, de coenaesthopathias panaszaira szűkült, emocionalisan decoloralt, anxiosus, dysphoria, viselkedése nyugtalan-zaklatott, mnesztiko-intellektuális funkciók enyhe szintű hanyatlása jellemzi.

Laborleletében minimális anaemia, egyebekben jelentős eltérés nélkül. B12 vitamin, folsav, TSH szint normál tartományban. Koponya CT-n vascularis encephalopathia. Bár MMS:19 pont, de a klinikai kép alapján enyhe demencia véleményezhető.

Kezdetben quetiapin (2×200 mg)+clonazepamot állítottunk be, de panaszai nem változtak, majd quetiapint emeltük (3×200 mg) benzodiazepinnel kombinálva, így a panaszai csökkennek, de túlszedálttá és fáradékonnyá vált. Ezt követően olanzapinra (este 10 mg) váltottunk szorongásoldó adása mellett, de panaszai változatlanul fennálltak. Hangulati eltolódást is észlelve gyógyszereit escitaloprammal (reggel 10 mg) egészítettük ki, azonban érdemi változást nem sikerült elérnünk.

A páciens saját kérésére quetiapint (2×200 mg dózisban) visszaállítottuk escitaloprammal és BZD-vel kombinálva, mert a beteg úgy érezte, hogy az előző gyógyszer jobb volt. Végül quetiapin (2×200 mg), clonazepam és escitalopram kombinációval emittáltuk, bár tünetei nem szűntek meg, de a páciens szubjektív közérzete jobb volt.

2 hónap múlva ismételt kórházi felvétel vált szükségessé. Bőréből, testnyílásaiból (hüvely, végbél, fül) sós anyag, szöszök ürülése. Alig tud enni (szájból is ürül) és inni, köpköd, taplószáraz nyelv, exsiccosis tünetei. Fejbőrén is érzi, fésűvel próbálja eltávolítani, véresre vakarja. Szakaszosan alszik, éjjel is többször zuhanyzik, hogy eltávolítsa a szöszöket. Pszichés státuszát coenaesthopathias panaszok, affektív sivárság, dysphoria, csökkent étvágy, insomnia jellemzi. Végül quetiapin (2×200 mg), aripiprazol (reggel 15 mg), clonazepam (3×1 mg) és escitalopram (reggel 10 mg) kombinációval emittáltuk. Diagnózisként dementiához társuló organikus hallucinózist, Ekbom syndromát véleményeztünk. Az alkalmazott kezelés hatására coenaesthaestopathias panaszok jelentős csökkenése, alvás- és étvágyzavar megszűnése, élénkebb mimika, mosolygás, érzelmi színtelenség megszűnése, jó közérzet, aktivitás növekedése jelent meg. Azóta a páciens pszichés állapota stabil.

Dr. Sárkány Dóra